Fekete nadálytő, a forrasztófű



Virágba borulva (kép forrása)


A fekete nadálytő (Symphytum officinale) azóta nagyon fontos a számomra, amióta rendszeresen futok. Sok kellemetlenségtől kímélt már meg a belőle készült krém, ezért mindig van itthon egy tubussal.


Mint ahogyan a latin neve is utal rá -Symphytum a görög symphyein szóból származik, ami összenövést jelent- legfőképpen tompa sérülések, például zúzódások, húzódások, rándulások és duzzanatok esetére ajánlom. De segítségünkre lehet egy csonttöréskor is, kellő orvosi ellátás után, a regenerálódás idején.

Mindenképpen meg kell említenem a népies elnevezésit is, ugyanis azok is nagyon kifejezőek:  forrasztófű, összeforrasztófű, sarkosfű, összeplántálófű, nadálygyökér, madárgyökér vagy feketegyökér.

Gyógyhatása a friss vagy szárított leveleiben és a gyökerében található. A leveleket virágzáskor, a gyökerét tavasszal vagy ősszel gyűjthetjük. Laikusoknak inkább a gyári készítményeket ajánlom.
A benne lévő allantoin; elősegíti a sejtnövekedést és ezzel a szövetek újraképződését, a kolin; megakadályozza az ödémaképződést és javítja a sérült terület vérkeringését,
a cserzőanyagok; antimikróbás hatásúak
Kis mennyiségű pirrolizidin alkaloidot is tartalmaz, mely nagy mennyiségben  a májra mérgező hatású, ezért teaként, belsőleg nem alkalmazható!
Vannak bizonyos standardizált, hoemopátiás készítmények, melyek belsőleg hatnak, ezekről kérjük ki orvos véleményét.

Külsőleg azonban bátran alkalmazzuk, krém, pakolás vagy borogatás formájában.  Arra ügyeljünk, hogy nyílt sebbe ne kerüljön! 

Ellenjavallat: Terhesség, szoptatás alatt kerüljük a használatát.

További kérdés esetére: Kapcsolat




0 megjegyzés: