Fenyőillat, a lélek balzsama


"A bölcs
egyenes és mást meg nem rövidít,
önzetlen és mást meg nem károsít,
igaz és semmit meg nem hamisít,
fény, de nem vakít."


/ Lao-ce: Tao Te King /



Az örökzöldek tisztelete már a germán, a római, az egyiptomi vagy a kelta kultúra hagyományvilágában is ismert volt, olykor örökzöld ág, esetleg koszorú vagy fagyöngy formájában.

Csillagászatilag a téli napforduló az északi féltekén december 21-én van (esetenként 22-én), a déli féltekén pedig június 21-én (esetenként 22-én vagy 20-án) van. Az ókori népek a téli napfordulót december 25-én a Napisten születésnapjaként ünnepelték. A Római Birodalomban az ünnepet a Mithrász-kultusz terjedésének következtében a 3. századtól kezdve megtartották. Az ókeresztény vallás szimbolikájában az isteni fényforrást, a sötétségen diadalmaskodó fényt Krisztus szimbolizálta. Az első nikaiai zsinat döntése alapján 325-ben az ókeresztény egyház erre napra helyezte Jézus születésének évfordulóját a karácsony ünnepét.
(forrás: wikipédia) 

A fenyőfák az élet szimbólumai, hiszen egész évben erejük teljében, zölden pompáznak. Illatoznak, minden egyes leheletükkel tisztítják a világegyetemet. Jó lenne, ha sok maradna belőlük és a kapzsi világ nem csak az ünnepi hasznot látná bennük.

A természetgyógyászat a maga szelíd módján alkalmazza őket. Lássuk hát, mire is képes a fenyőfa!

A tűlevelű növények már az ókorban fontos szerepet játszottak a gyógyításban. Hippokratész külsőleg alkalmazta, fekélyek kezelésére a fenyőtűolajat, a gyantát nőgyógyászati problémákra. A középkorban légúttisztításra, köhögés ellen használták.

Hazánkban két fajtát-az erdei fenyőt és a lucfenyőt- alkalmazunk kezeléshez.

Erdei fenyő

Az erdei fenyő (Pinus species) 10-30 méter magas, karcsú fa. Koronája ernyőszerű, kérge eleinte vörös majd szürkésbarna. Tűlevele hosszú, párokba rendeződött. Hazája Európa és Észak- Ázsia, de Észak- Amerikából származik.


Lucfenyő

lucfenyő (Picea species) 60 méter magara is megnőhet, kérge vörösesbarna. Tűlevelei rövidebbek.

Mindkettő esetében igaz, hogy gyógyításra a friss vagy szárított hajtást, a friss fenyőtűből nyert illóolajat (fenyőtűolajat) és a gyantából származó illóolajat (terpentinolajat) használjuk.

Mire?
  • Légúti megbetegedésre, hurutos köhögésre, torokfájásra, rekedtségre, orrdugulásra
  • Húgyúti fertőzésekre, hólyaggyulladásra, vesekő, májbántalom, epekő ellen
  • Horzsolások, égések, fagyási és egyéb bőrsérülések esetén
  • Reumás panaszokra, izomfájdalmakra
  • Lábizzadásra ecsetelőként
  • Kozmetikai kezelésekhez
A fenyőtűolaj serkenti a vérkeringést és a hörgők váladékelválasztását. Megöli a baktériumokat, fertőtleníti a levegőt. Gondoljunk csak bele, nem véletlenül vannak tüdőszanatóriumok fenyőerdők közepén.

Használhatunk kenőcsöket bedörzsölésre, hígított illóolajat inhalálásra vagy fürdőadalékként. A fenyőhajtásból tea főzhető.


Lelki hatása: elhagyatottságban, magányosságban szenvedők számára lelki balzsam, erősít, vigasztal, és segít talpon maradni. 


Kisétálva egy fenyőerdőbe feltöltődhetünk energiával, melyet ezek a csodálatos növények adnak át nekünk.
De könnyedén varázsolhatunk erdei hangulatot illóolajjal az otthonunkba is. Így nem kell egy fát sem elpusztítanunk és valóban méltósággal ünnepelhetünk.

Ellenjavallat:
Asztma vagy szamárköhögés (száraz köhögés),  láz, szívproblémák, külsőleg nagyobb kiterjedésű sérülés esetén ne alkalmazzuk! 


Kérdésed van? Keress meg! Kapcsolat

0 megjegyzés: