Ginkgo, az emlékezés gyógynövénye


"Minden elmúlik, mint az álom
Elröpül, mint a vándormadár,
Csak az emlék marad meg a szívben,
Halványan, mint a holdsugár."
/ Friedrich Schiller /



A ginkgo biloba, vagy más néven: páfrányfenyő a ma élő legrégibb magvas fafaj, “élő kövület”. Ezer éves példányai is megtalálhatóak a Földön! Őshazája Dél-Kína. Kelet-Ázsia többi részén (Korea, Japán) betelepített. Érdekes leveleivel, jellegzetes habitusával a páfrányfenyő a legszebb díszfák egyike. Parkokban gyakori. Érdekesség még, hogy angolul maidenhair tree, azaz vénuszhaj fa. Szépséges elnevezés!
Szerintem is gyönyörű azokkal a legyező formájú kis leveleivel. Először élőben a Pesti Vigadó előtti parkban találkoztam vele, aztán legnagyobb örömömre rátaláltam két kis fára a Gellért-hegyen is. Még nagyon kicsikék, véznácskák. Nagyon drukkolok nekik, hogy megmaradjanak!

Gyűjtése hazánkban nem jelentős, mert standarizált kivonatát és készítményeit ültetvényekről származó alapanyagból állítják elő. Vizes kivonata (teája) háziszerként és a természetgyógyászatban nem alkalmazható, mert legtöbb hatóanyaga vízben nem oldódik. Egyébként a levelében lehullás előtt van a legnagyobb mennyiségű drog, de függ a fa életkorától is. Tehát ne gyűjtsük össze azt a pár levelet, vásároljunk gyógynövényboltban, patikában ellenőrzött hatóanyagú készítményeket!

Gyógyhatása:
A Ginkgo-készítmények jól alkalmazhatók az idős korral összefüggő anyagcsere- és leépülési folyamatok kezelésére, lassítására, következményeik csökkentésére: az agyérelmeszesedés okozta zavarokban, a szellemi teljesítőképesség, a koncentrálóképesség és az emlékezőtehetség fokozására. Hiányos agyi vérellátás, artériás vérátáramlási zavarok ellenszere. Szédülés, feledékenység, hangulathullámzás, az alkalmazóképesség és a kapcsolattartás nehézségei esetén, valamint Alzheimer-kórnál is jól bevált.

Felhasználás módja:
Kivonat: A friss levelekből készült kivonat értágító hatású.
Tabletta: Javítja a vérkeringést.
Tinktúra: Rossz vérkeringés esetén ajánlott.



/Kép: Netherbárium/

Dércsípte kökény



A kökény (Prunus spinosa L.) bár tüskés, mégis olyan bájos, azokkal a kékes-fekete bogyóival. Az októberi - novemberi időjárás kedvez neki, mivel akkor érdemes gyűjteni a gyümölcsöt, amikor a dér már megcsípte, ekkorra megpuhul, fanyarságából veszít, és enyhén édes íze lesz.

Miért gyógynövény?
  • Mert virágbimbójából fogyást elősegítő teát lehet főzni. Anyagcsere-fokozó,a zsírlebontást fokozza. Természetesen most ősszel nem a virágját gyűjthetjük.
  • Mert székrekedésben szenvedőknek segítség lehet, mert a virágából főzött tea enyhe hashajtó .
  • Akinek viszont hasmenése van, annak a bogyójából készült lekvárt ajánlom, ugyanis az hasfogó.
  • Vízhajtó, ennek köszönhetően vérnyomáscsökkentő hatása is van.
  • Vértisztító,húgyúti fertőtlenítő teák alkotórésze lehet.


A növény enyhe hatású, ezért hosszabb kúráknál is alkalmazhatjuk.
A kökény termését nem jellemző teának inni, de ha valaki mégis ezt tenné, akkor javaslom, hogy aszalja, szárítsa ki, majd hideg vízben áztassa, mint a csipkebogyót. Így bőven marad vitamintartalma is. 

Almával mártás készíthető belőle, amit húsokhoz és vadhúsokhoz ízesítőként egyaránt felhasználhatunk. Mézzel, gyógyító hatású dzsem vagy zselé készítésére használhatjuk. Gyümölcsbor készítésére is alkalmas, de fogyasztják cukrozott gyümölcsként vagy gin hozzáadásával 1-2 hónapig érlelve.
A legjobb szerintem mégis egy kiránduláson csipegetni belőle. 

A fitoasztrológia szempontjából:
Növő Holdnál az érett gyümölcsöt szedjük azonnali felhasználásra. Fogyó Holdnál azt, amit eltevésre szánunk.

Érdekesség:
A kelták fanaptárában a kökény a nyár kezdetének (Beltane) jelképe.Tüskéi és sötét kérge miatt szerencsétlenséget hozó növénynek tartották.

A növény gyógyhatása azonban szelíd, ezért én maradnék a bájos jelzőnél. :)



/Kép forrása: Netherbárium/