Vörös földirekettye tea




 Rooibos (Aspalathus linearis)

Kíváncsi lennék, hogy hányan vágtátok rá egyből, hogy a fenti név mit is takar. Ugyanis ez a rooibos magyar elnevezése. Bevallom, bár évek óta iszom, a múlt hétig én nem tudtam, hogy ezt a dél-afrikai cserjét így hívjuk a nyelvünkön, annyira elterjedt az afrikaans kifejezés, ami amúgy nyilvánvaló; vörös bokrot jelent. Persze elég idiótán hangzik, ha bemegyünk egy teázóba és kérünk egy csésze vörös földirekettye teát, bár én párszor elsütöttem a családomnak a poént, ők meg azt hitték, hogy simán csak megártott a meleg.

Ez az aktuális kedvenc teám; jöhet reggel, délben, este, bármikor. Akár hidegen, akár melegen. Ásványi anyagokban bővelkedik (magnézium,fluor, mangán, réz, cink,kalcium). Nem tartalmaz teint, tehát nem pörget fel, mint a fekete és zöld teák, csersav-tartalma alacsony, így kisgyermekeknek is bátran adható. 1700 óta jelen van az orvoslásban, jelenleg is próbálkoznak gyógyhatásának hivatalos elfogadásával is, ugyanis bizonyítottan öregedést gátló (Japán csúcsfogyasztó, szerintem van összefüggés a szépen megöregedés és a rooibos hatása között). Szerintem abszolút a gyógynövények között a helye.
Ha rám hallgattok, akkor a filteres verziót kerülitek, helyette a szálasat választjátok. Egy teáskanál egy csészébe bőven elég, az áztatás idejét növelve az íze is egyre intenzívebbé válik.


Kellemes alapízét vanília kivonattal fokozom, mézzel édesítem, és az elmaradhatatlan egy löttyintés tejjel teszem teljessé az élvezetet. Ne idegenkedjetek a tejet a teába dologtól, nagyon jót tesz neki.


/forrás: wikipédia/

0 megjegyzés: